A Corvintetőnek ezer százalék, hogy van valamiféle mágneses mezője. Bármi történik, bármelyik nap adódik úgy, hogy iszogatás után az embernek bulizni támad kedve biztos, hogy a Blahán találja végül magát.

Így történt ez szerdán, amikor is sikerült ismét kikötnöm egy szerdai Rewindon. Részemről az újvonalas dubstep már könyökömön jön ki és bármennyire is szeretjük Palotait, már kezd kurvára elegem lenni az agybaszástól. Azonban Pestre jött egy ismerősöm londoni barátja, aki kifejezetten kérte, hogy vigyük el valami jó buliba, mielőtt felszáll a gépe. Szerencsétlent két nappal korábban a Morrison'sba vitték, ami miatt konkrét bűntudat keletkezett bennem. Angol létére természetesen oda van a dubstepért, ezért nem is volt kérdés hol fogunk kikötni.

Meglehetősen későn értünk a Skála oldalához - olyan hajnal 2 körül - mégis az utca végéig állt a sor. Legnagyobb meglepetésemre még sem kellett órákig várni, hogy bejussunk, olyan 10 perc alatt lement a sor, szépen leellenőrizték a személyinket, megkaptam a számlát a belépőm után és már mehettünk is.

Addigra már Palotai kevert, méghozzá legnagyobb megrökönyödésemre valami dancehallszerűséget. A szokásos tömeg ellenére azért bőven lehetett táncolni. Aztán a héten 50. születésnapját ünneplő lemezlovász még nagyobb meglepetésemre átnyergelt drum and bassre és akkor szinte felrobbant a tánctér.

Lényeg a lényeg, hiába próbálom jómagam is rásütni a szerdai Rewindokra a dubstep buli jelzőt, ameddig Palotai az est fénypontja még az is jól érezheti magát, akinek már a töke tele van a dubsteppel.

Sajnos meg kell jegyezni, hogy ismét történt lopás és ismerősömnek eltűnt a telefonja. Sajnos a Corvintetőn ez egyre gyakoribb, de képtelenség ezt kivédeni ekkora tömeg mellett. Viszont később kiderült, hogy újdonsült londoni cimborám előző este is volt a tetőn, ahol elhagyta a pénztárcáját, ami két nappal a hazarepülése előtt elég necces dolog. Utolsó lehetőségként kiírta a buli Facebook-falára, hogy nem talált-e valaki egy pénztárcát és a legmegdöbbentőbb módon válaszoltak neki és egy segítőkész srác visszaadta neki. Ezt csak azért írom le, hogy amennyire szokás ugatni a lopások miatt, ugyanennyire meg kell említeni az ilyen eseteket is.

Szerdán még az is bebizonyosodott, hogy Morrison's-féle halpiac mellett a Corvintető a külföldiek kedvenc helye. Egyszerűen imádják és lépten-nyomon franciákba, angolokba, németekbe botlottunk. A nyitott tetőn pedig kifejezetten jó hallgatni, ahogy irigyelt nyugati uniótársaink a várost felülről szemlélve lelkendeznek a budapesti éjszakai élet szépségén. Londoni barátom pedig úgy köszönt el a reptérre tartó taxija előtt, hogy nyáron találkozunk, mert Budapestből három nap nem elég.