Eddig hanyagoltuk a sportot a Nullkeren és nem is szándékozunk többet foglalkozni vele, de most egyszerűen muszáj megosztani pár gondolatot Puskás Ferenccel kapcsolatban. A nemzet legendáját, Magyarország ikonját és nullával egyenlő futballunk legnagyobb alakját senkinek sem kell bemutatni. Ma délután érkezett a hír miszerint a Száguldó Őrnagy hagyatékát és emléktárgyait sikerült hazajuttatni Spanyolországban hazánkba. Normális esetben ennél többet nem is kéne foglalkozni az üggyel azon kívül, hogy majd a tárgyakat bemutató múzeum megnyitása után mikor is látogassunk el megtekintetni Öcsi bácsi ereklyéit. Persze nem lennénk a Kárpát-medence bohócnemzete, ha ez így lenne.

Ugyanis megint nem úgy alakultak a dolgok, ahogy egy laikus számára normális lenne. Ott kezdődik a buli, hogy már egy éve sikerült hazaszállítani a tárgyakat és nyár óta teljes a készlet. Erről soha semmilyen hír nem látott napvilágot egészen máig. A titkolózást annyira komolyan kell venni, hogy maga Szöllősi György,  a felcsúti fociakadémia kommunikációs igazgatójának szájából is elhangzott, hogy: "tovább halogatni és titkolni a dolgot végképp nem akartuk". Kérdezem én, mi a jó büdös francot kell titkolni azon, hogy hazánk egyik legnagyobb sportemberének végre összegyüjtik az örökségét és egyszer majd a nagyérdemű elé tárják? Ennyire balfékek dolgoztak ezen az ügyön vagy valami más állt a titkolózás hátterében?

A lóláb akkor bukkant elő először, amikor kiderült, a teljes hagyaték a Puskás Akadémiára kerül, ami történetesen tök véletlenül Felcsúton van. Gondolom nem kell külön bemutatni Felcsútot senkinek. Ez a kis falu Budapest mellett az ország egyik legfontosabb települése címét birtokolja. Most hagyjuk azt, hogyan is lett ott egy Puskásról elnevezett futballiskola, amely közvetlenül a Fehérvár csapatának utánpótlását szolgálja, azt meg pláne hagyjuk, hogy mi köze is lehet ehhez Orbán Viktornak. Bizonyára senki sem hallotta még Orbán nevét együtt említve a Felcsúttal vagy a Videotonnal....

Sokkal szomorúbb itt az a tény, hogy mindenki megelégszik azzal a magyarázattal, miszerint a család ragaszkodott az akadémiához, amelynek valósságát eszünk ágában sincs kétségbe vonni, hiszen valóban szoros viszony alakult ki köztük és az akadémia között. Itt a probléma inkább az, hogy egy nemzeti ikon ismételt kisajátításnak lehet kitéve. Miért kellett ilyen volumenű eseményt eddig titkolni? Miért beszélnek csak talánokról, amikor a relikviák kiállítási helyszínéről van szó, és mi az a mondat miszerint: "Talán a teljes hagyaték nem is marad hosszú távon Felcsúton"? Ennyi évnyi titkolózás alatt miért nem jutott eszébe valakinek, hogy az összegyűjtött tárgyakat el is kell helyezni valahol? Mégis mi a franc köze van Felcsútnak Puskás Ferenc futballkarrierjéhez? Miért nem beszélnek arról, hogy Puskás a Honvédban lett focista, ott szerzett nevet magának és vált legendává? Ki a tökömnek lesz kedve leutazni Felcsútra, ha kiváncsi Öcsi bácsi múltjára? És akkor itt álljunk is meg.

Puskás az a személyiség, akit a világ minden futballszerető országában ismernek. Magam is tapasztaltam, amikor Skóciában egy 17 éves srác miután megtudta, hogy magyar vagyok, fejből felmondta az Aranycsapat kezdőjét és Puskás karrierjének mérföldköveit. Ebből kifolyólag máig a legjobban marketingelhető név - bármilyen csúnyán is hangzik - amelyet már ki is használtak párszor (ásványvíz, pub, újragyártott mezek stb.). Abszolút létező lehetőség az, hogy ha valaki hazánkba látogat és tök véletlenül imádja a focit, akkor kiváncsi lenne a Real Madrid sztárjának életére. Márpedig ha erre Felcsúton van lehetőség, akkor usgyi, irány oda. Meg egy nagy lófaszt!

Annyira hülye senki sem lehet, hogy komolyan elgondolkodik Felcsúton, mint a Puskás Múzeum lehetséges helyszínén. Szép dolog, hogy elneveztek róla egy akadémiát, de Elvis Presley hangszereit sem tárolják a Margit-híd lábánál levő Elvis parkban (pláne, hogy a hajléktalanok pikkpakk ellopják). Puskás ereklyéinek Budapesten a helye. Több okból is. Kispesten nőtt fel, a Honvédnál lett labdarúgó, majd sztár. Minden ide kötötte, Madridba már csak karrierje vége felé ment, hogy 30 fölött még ott is alkosson egy nagyot. Pesten található a Puskás Ferenc Stadion is, amely azt hiszem kicsit jobban kötődhet hozzá, mint egy falusi focisuli. Nem utolsósorban pedig, Budapest országunk fővárosa egyben turisztikai központja. Ide KELL hozni ezeket a relikviákat, hogy minél több ember láthassa, programmá válhasson vidéki családok pesti kiruccanásakor, turisták hazánkba látogatásakor, iskolák kirándulásain és két millió ember hétköznapjain.

Elég szomorú, hogy erre az a reakció, hogy nincs megfelelő helyszín. A Bozsik és a Puskás Stadion valóban nem megfelelő erre, ahogy a dolgok folyamatából totál kihagyott Sportmúzeum sem. Tetszik nem tetszik, Kispest  egyszerűen nem az a hely ahová az ember unalmában benéz, ahogy a volt Népstadionnal sem foglalkozik a kutya sem, ha nincsen meccs, bár a honvédosokat ilyetén módon semmibe venni továbbra sem szép dolog. Ettől függetlenül ha volt eszük hónapokig lapítani az ügyben, nem igaz, hogy egy értelmes kiállítótermet, vagy épülőben levő múzeumot nem tudtak találni neki. Orbán ügyes populista révén persze tisztában van azzal, hogy most az ő és akadémiájának nagyvonalúsága kell majd ahhoz, hogy ezek a kegytárgyak felkerüljenek a rendes helyükre, hogy aztán egy könnyfacsaró, hősies beszédben megmagyarázza majd mennyire magyar emberek ők, hogy a nemzet legnagyobbjáról méltó módon emlékezhetünk meg. Ezzel majd megérinti minden érző szívű hazafi szívét és már alig várom, hogy olyat válaszoljon parlamenti vitában egy költségvetési kérdésre, mint anno Berlusconi: "Ide hoztuk Milánóba Ronaldinhót, kell ennél több?". Berlusconi idealizálása amúgy sem idegen miniszterünknél, így majd eljöhet az a pillanat, amikor egy közgyűlés beszédben elhangzik: "Hadat üzentünk a nyugatnak. Elhoztuk Puskás hagyatékát oda, ahová mindig is tartozott. Megcsináltuk." 

Persze mindezt Felcsúton.