A tavalyi Fridge Fesztivál 2010 egyik kellemes meglepetése volt és megmutatta, hogy pár héttel a hivatalos tél előtt is lehet szabadtéri fesztivált csinálni. Legalábbis ezt mondták nekem azok akik ott voltak tavaly, jómagam idén mentem kis először csak azért, hogy aztán valami olyat lássak amire képtelenség nem a Balkánra asszociálni. Részletes, fotó és videó beszámoló az idei Fridge Fesztiválról a tovább mögött!

Ugyebár a Fridge-ről csak az nem tudott, aki nem volt neten legalább fél évig. Aki viszont csak egy fél pillanatra is bejelentkezett a facebookjába, azonnal találkozott a jelenséggel. Ez pedig az óriási hype volt, aminek köszönhetően több tízezer ember kezdett el lelkesen kattintgatni minden fridge-es kontentre. Jöttek a nagy nevek, a zenei fellépőik húzónevei, na meg a mostani 16-17 éves tinik nyelvezetét és szellemi világát megcélzó facebook kampány. Hiába indult eredetileg egy snowboardos versenyként, már a kutyát se érdekelte más, mint hogy olyan nevet jönnek majd, mint az Infected Mushroom, Chase and Status vagy Umek. Sajnos a szervezőket se érdekelte semmi más.

A Fridge ugyanis egy óiási nagy blamázs volt. Szarul szervezett, pénzsóvár, túlhypeolt ócskaság, amely tökéletesen lefedte a mostani fiatalok ízlésvilágának legnagyobb szegmensét. Olyan zenekarokat hívtak, aki még pont nem számítanak kommersznek, de saját műfajukban viszont régóta a lenézett, jól marketingelhető kirakatcsapat funkcióját töltik be. Ehhez még hozzátesszük a mostani gimnazisták nemzeti italának számító Monstert-t (ejtsd. Monszter) és egy baszott nagy rámpáról szaltózó hódeszkások versenyét, akkor már is kész a tökéletes fejőstehén 14-től 30 évig. Ha valaki erre nem gondolt, az igen hamar szembesült vele.

A nyitó nap elég hamar kataszrófálisra sikeredett. Ott kezdődött, hogy ugye át kellett vennünk a sajtós jegyünket. Ehhez külön bódé volt, de egy helyen kellett az összes "különleges" jegyet átvenni, így jöhetett az egyébként nem túl hosszú sorbanállás, olyan fél 6 környékén. Amikor odaértünk, hogy kapjunk is valamit, jött az infó, hogy ugyan hívjuk már fel a kontaktszemélyt, mert mi itt ugyan jegyet nem kapunk. Egy-két stéb hasonló sorsra jutott, hogy aztán elkezdődjön a telefonos vadászat. Végül 40 percébe telt az előre megjósoltan 30 felé közeledő, irritáló hanghordozású feltehetően elvált és szingli csajnak, hogy megjelenjen és elintézzen valamit. Ezután megkért, hogy álljunk be az addigra négyszer akkorára duzzadt sorba és akkor már simán átvehetjük. Még szerencse, hogy kiszúrtunk egy korábban velünk kedvesen bánó jegykezelő hölgyet és könyörögtünk neki egy sort, hogy had kapjuk már meg a belépőt végre, mert fél órája megy a koncert amiről írni kéne. Szerencsére segített.

Mivel semmi nem jelölte, hogy nem a "sima" jegyesek vagy bérletesek merre menjenek, mi elindultunk arra, amerre meleg lehetett, mert a várakozás alatt szétfagytunk. Így bukkantunk valamiféle VIP részlegre, ahol 8-ig valami osztrák magánrendezvény ment és tilos volt a bemenet. Persze mi bementünk, csak hogy leteszteljük erre figyel-e egyáltalán valaki. 

A tánctérre érve kisebb megdöbbenést eredményezett a talaj. Konkrétan levolt fagyva a beton egy bizonyos részen annyira, hogy csúszkálni lehetett rajta. Ezt az erősen baleset veszélyes tényt később nagy adag homokkal leszórva igyekeztek megoldani, hogy aztán később hasonló ne történjen, mindössze a jégpálya hűtőrendszere működött nonstop az egész területen, ami miatt semmi sem ért a dupla zokni. Fontos megjegyezni, hogy mi korábban még kint megváltottuk a metapay kártyánkat, amit csak 2 ezer vagy 5 ezer ft-tal lehetett. Az esemény napjáig a Fridge kb. 300 poszttal szemetelte tele a falunkat, de egyszer nem láttam erről se ott, se a honlapjukon semmilyen leírást. Nem arról van szó, hogy a metapay egy szar rendszer, csak ezt nem elég bevezetni anélkül, hogy megfelelő körülményeket teremtenénk hozzá. A csütörtökön mindent ellepő tömeg jogosan háborodott fel bejutva a bulira, hogy itt bizony ha fogyasztani akarunk, akkor bekell állni a több órás sorba. Olyan 2-3 feltöltő stand volt a fesztiválon, abból az egyik a partysátorban, ami sok szempontból irrelevánsá vált. Rengeteg panasz jött arról is, hogy gyanús módon kevesebb pénz maradt vásárlásokkor, mint amennyinek kellett volna és amúgyis mi az, hogy egy darab stand van erre. De ez még semmi sem volt.

Értem én, hogy a Fridge egy téli fesztivál és rendesen fel kell öltözni, ez eddig stimmel. Na de, hogy az egész buli alatt összesen KETTŐ mindenki által használható hősgárzó legyen az egyenesen pofátlan. Azért is pofátlan, mert a szervezők tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a fagyoskodó ember szeret forró és/vagy alkohol itallal védekezni a hideg ellen ergó FOGYASZTANI. Okos, de szánalmasan alantas húzás azért, hogy a fesztivál elképesztően limitált italválasztékából kelljen vásárolni. Apropó italválaszték, éjfélre a sörnek is sikerült elfogynia, majd a forralt bornak is. Azt is megértem, hogy ez alapvetően egy sportesemény, talán emiatt nem lehetett sehol cigit kapni. Ettől függetlenül legalább valami tájékoztatást adhattak volna, hogy nem árulnak a helyszínen dohányárút, mert ez egy sporteseményt. Ez főleg azért nagy gond, mert a Városliget 1 kilométeres környékén nem lehet SEHOL cigit kapni. Itt már kezdtem érezni, hogy a szervezők kurva nagy ívben leszarnak mindent az eladott jegyeken kívül.

Ha már eladott jegy. Az idő előtt elkergetett Scooter alatt már érzékelhetően tömeg volt, ami viszont utána jött, arra senki sem gondolt. Mi kihasználva Chase and Status fellépéséig felszabadult szabadidőt, elhagytuk a fesztivál területét, hogy beüljünk valahova melegedni. Igen melegedni, mert nem engedtek vissza minket abba a VIP részbe, ahová eddig ki-be jártkáltunk. A vicces ebben, hogy utána kívülről simán bejuthattunk, csak bentről kifelé nem...

Szóval visszatértünk és elindultunk az Axe Aréna felé. Alig haladtunk valamennyit, amikor is ismerősök leszólítottak, hogy felejtsük el a bejutást. Ezt nem igazán akartuk elfogadni ezért megénztük mi folyik ott. Hát ez:

Éjfél tájékán egyszerűen nem engedtek be több embert a sátorba. Kész, megtelt, balesetveszélyesek, húzzatok innen. Annyi esze persze senkinek sem volt, hogy a sorban egymást agyontaposó és fölöslegesen várakozó tömeg legalább annyira veszélyes és csinálni kéne valamit. Külön érdekelne azoknak a vendéglátósoknak a véleménye, akik ezen a soron dolgoztak, ugyanis innentől minden este egymást lökő és toló idegbetegek lepték el a bizonyára nem két fillérért bérelt területüket. Feladva a fölösleges kínlódás még megpróbáltam beszélni a biztonságiakkal, hogy én még is csak dolgozni jöttem, engedjenek már be. Nem tudnak, ez van.

Most gondoljunk bele mit tennénk, ha vásárolunk egy szolgáltatásra feljogosító jegyet, amit aztán nem használhatunk fel a kívánt módon viszont vissza se válthatjuk. Csak a csodán múlt, hogy nem lett nagyobb balhé a Fridge kapzsiságából. 11 ezer jegyet adtak el úgy, hogy a sátor kb. 3500 embert képes befogadni. Amikor már hajnali 3-tól jöttek az anyázó visszajelzések a Fridge pofátlan módon ennyivel reagált másnap:

"A Fesztiválunk tematikájának központi eleme a rámpa és a rajta zajló események, illetve a nagyszínpad koncertek, melyek megtekintésére a megváltott jegyek garanciát jelentenek. A zárt helyszínek esetében a jogi és biztonsági szempontokat, illetve a fizikai adottságokat figyelembe véve a beléptetés csak korlátozott számban működik."

Ez mind szép és jó, de azt ők se gondolhatták komolyan, hogy egy nappal a kezdés után tájékoztatnak erről. Chase and Status nagyon ritka vendég itthon, Steve Aoki nevével fémjelzett buli pedig töltött már meg studiós eseményt a Hajógyárin. Egyszerűen nem korrekt ezzel takarózni. Valljuk be, hogy maximum 1-2 ezer embert érdekelhet ami a rámpán történik és maximum a duplája vesz jegyet csak a Scooter vagy a Parov Stelar miatt. Itt kőkeményen arról volt szó, hogy minél több jegyet adjanak el a többi le van szarva. Akkor pedig külön megijedtünk, amikor az egyik staff-os arról panaszkodott, hogy rohadt kevés biztonsági felügyel a fesztiválozókra. A vécék helyzetét már nem is említeném, összesen 8-10 darab toi-toi-t helyeztek el a nagyszínpad mellett, ahol tényleg órás sorok álltak. Nagyon korán kiderült a telt ház és, hogy minden jegy elkelt, ez pedig csak külön kiemeli a hanyagség és nemtörődömség tényét. Az már csak hab a tortán, hogy aki ennek ellenére bulizni akart, az mehetett Dévényi Tibi bácsi nosztalgiadiszkójába, amikor már se sör, se forralt bor nem volt kapható.

Másnapra igyekeztek a szervezők kicsit változtatni. Pár új vécé - az egyik adag a kijárat közepére, hogy a kifelé haladó tömeg fennakadjon a pisilni vágyókon - és "napi koncertjegy" képezte a fejlődést. Az a napi koncertjegy, ami ugyanúgy 3500 ft-ba került, mint a sima, de ezzel már nem mehettél be a sátorba. Ezen a napon is sikerült a kedves kontakt személy miatt 20 percet késnünk, de legalább végre bérletet kaptunk. Viszont a VIP-s bejutást immáron kizárólag a VIP-seknek volt fenntartva, a média képviselői mehettek be a tömeggel, hátukon a teljes felszereléssel, na meg utána egy kellemes átkutatással a biztonságiak által.

Zeneileg már rendezettebbek voltak a körülmények, még a sátorba is sikerült bejutni, igaz ehhez már 10-kor el kellett indulnunk és beállni ugyanabba a tömegbe, ami tegnap is a bejutásra várt. Csak egy órát kellett a jéghidegben fagyoskodni, hátunkon hasonlóan mehetnékes emberekkel, hogy aztán végre bejussunk. Itt derült ki, hogy eddig csak a szóbeszédből ismert ruhatár valóban létezik, csak a sátron belül és a szaros 200 ft-os ruhatári díjat is kártyával kellett kifizetni. Éjfélre élvezhetetlen tömeg alakult ki, amin az sem segített, hogy sikerült a press-es kátyánkkal bejutni a VIP-be. Gondolván itt azért kulturáltabb állapotok várnak, nagyot kellett csalódni. A vécék olyan gusztustalan állapotban voltak, hogy ha lány lettem volna, inkább összepisilem magam, mintsem ott végezzem a dolgom. Hangsúlyozom, ez az a VIP, amiért direkt azért fizettek többet a bulizók, hogy egy kicsit konfortérzetük lehessen.

Ezen a napon már a korcsolyakölcsönzés is üzemelt, bár erről a facebookon számtalan negatívumot lehetett olvasni. Az első nap ugye egyáltalán nem volt erre lehetőség, második nap már igen, de az előre behirdetett árért nem egész napra, csak egy órára használhattad a jeget. Részemről ez engem hidegen hagyott mindig is, akit jobban érdekel érdemes végigolvasgatni a Fridge facebook oldalán található kommenteket.

Szombathoz már rohadtul semmi kedvünk nem volt. Középszerű koncertek, napról napra egy irritálóbb kommentátor és sikoltozó 15 évesek, akik úgy üvöltötték a Pendulum nevét, mintha egyenesen a Led Zeppelin alakult volna újjá. Azért egy jópofa áramszünet még akadt, ami pont elég volt ahhoz, hogy ne tudjunk venni sült gesztenyét, csak pár perccel később. Itt azért fontos megjegyezni valamit. Nem egy alkalom volt, hogy a biztonságiak egyszerűen nem engedték a kordon mögé a fotósokat. Vagy szorongtak a sarokban vagy bementek pogózni a tömegbe, ha jó képet akartak közelről. Okot egyszer sem kaptunk, azon kívül, hogy bemondták rádión...Ebben csak az a ciki, hogy azokról a koncertekről, ahová nem engedték be a fotósokat mégis születtek képek. Nagyon gyanús, hogy miért van az, hogy az összes általunk fotozásilag meghiúsult koncertről készült kép és miért van mindegyiken ugyanaz a logó, vízjel. Csak nem abból kifolyólag, hogy majd a sajtó ezeket a képeket veszi át a cikkeihez, ezzel reklámozva a Fridge-Meex közeli média céget mások portálokon? Ügyes, de egyben aljas és ostoba húzás. Nincs az a szerkesztő, aki azt hallva, hogy a médiapartner fotósát nem engedték fotózni, majd mosolyogva pakolja a ki a méteres logóval ellátott fényképeket.

Az utolsó napra már a fotósom is feladta, francnak sincs kedve hülyére fagyni egy egyértelműen lehúzásra teremtett haknifesztiválon. Azért mi még megnéztük Dub FX elképesztően izzadságszagú és enervált alakítását, ami már annyira ciki volt a végére, hogy vizuálként a szervezők a háta mögötti led-falon tájkoztattak minket, hogy majd a buli végén merre is húzzunk el a picsába. Ez volt az a pont amikor röhögnöm kellett, na meg a tegnapra nagy hanggal beharangozott jégszobor vasárnapi állapota, ami méltóan jellemezte a fesztivál addigra a béka segge alá süllyedt színvonalát. Még gyorsan elköltöttük az utolsó forintunkat a metapay-ünkről és elindultunk a vészkijárat felé, ha már ennyire reklámozták. Itt már tényleg a hasunkat fogtuk. A vészkijárat valójában a híd alatt áthaladva a kis domboldalt jelentette. Egyszerűen hagyjuk el a buli területét aztán oldjuk meg, hogyan jutunk ki a Hősök terére. Szegény bulizók csetlettek-botlottak a kis árokkal is tarkított, emelkedő földkijráton, amin nagyon sokan pofára estek és széttörték magukat. Komolyan elgondolkodtunk azon, hogy egy valódi vészhelyzet esetén menekülés közben itt biztosan halálra taposnák egymást a csúszós földön bukdácsoló, részeg emberek. Ez volt a Fridge.

Hoztak egy csomó húzónevet, akikhez körítésnek hatodrangú dj-ket és magyar zenekarokat hoztak (Fluor, Ganxsta Zolee), de olyat is hallottunk, hogy a fogalmam sincs melyik tehetségkutatón feltűnt Takács Nikolas fellépésére a staff-osokat kellett összeverbuválni, hogy ne legyen überciki egy tök üresen kongó táncteren tartott koncert. Hiába öldöztünk fel rendesen, az alulról hűtött talaj és a hősugárzók teljes hiánya miatt most itthon fekszem egy kellemes megfázással. Igaz, volt egy darab, hálószoba nagyságú melegedő, de oda szinte képtelenség volt bejutni. Az első este katasztrófáját még megspékelték egy elszálló hangrendszerrel, idő előtt lehúzott Scooterrel, később egy röhejes Dub FX haknival és olyan demagóg kommunikációval, amit még egy magyar kormánynál sem tapasztaltunk.

Mindenbizonnyal a szervezők rendesen megszedték magukat, mivel majdnem mindegyik nap telt házat hozott. Azt viszont biztosan ők is tudják, hogy az elkelt jegyek fele sem fog jövőre visszajönni. Ennyire pofátlanul lehúzni és szarul szervezni valamit tényleg botrányos. Ahelyett, hogy valamiféle elnézést kampányt tartanának, 6500 ft-ért árulják a nyakukon maradt Fridge logós baseball sapkákat, amiket a következő Meex-es eseményen már ingyen fogják osztogatni. Szinte minden szinten egyes alát érdemel a színvonal. Az alát azért, mert slusszpoénként még beharangozták az utolsó utáni pillanatban Palotai fellépését, hogy aztán másnapra "technikai okokra" hivatkozva lemondják. Nem azért, mert ezzel elakartak adni még 100 jegyet és egyébként se engedélyük, se helyszínük nem lett volna rá. Rohadt nagy bukta volt ez, és erősen ajánlott a szervezőknek jó időre meghúzni magukat, mert egy APEH ellenőrzés esetén a rohadék módon megszerzett profit se jelenthet sokáig megnyugvást.