Aki egy kicsit is jártasabb a pesti partykultúrában bizonyára volt már vagy minimum hallott a Rudas fürdős Cinetrip bulikról. Az ország egyik legrégebbi bulisorozatáról nemrég került fel egy dokumentumfilm, ami az esemény indulása és a megszűnése közti időszakot öleli fel. A 40 perces dokumentumfilmet mi is megnéztük és fűztünk hozzá pár sort, mivel sok olyan témát is feszeget, amely minket bulizókat is érinthet. A film és a saját véleményünk a tovább mögött.

szólj hozzá: Fékezett habzás

Jómagam sose voltam még Rudasos Cinetripen, de kivétel nélkül csupa pozitív élménybeszámolókat hallottam másoktól, akik már vettek részt rajta. Ahogy filmben is sokan elmondják, én is tapasztaltam, hogy egy-egy külföldi fiatallal való beszélgetés során rendszeresen megemlítik azt a fürdős partyt, legyen szó hollandokról, olaszokról vagy az elektronikus zene központjából származó britekről. Sajnos azonban a borsos jegyár és a tudod ki fog több száz ember hugyában pancsolni-féle hozzáállás miatt eddig kimaradt ez nekünk. A doku után viszont sokunk verheti a fejét a falba, hogy ezt eddig miért is hagytuk ki.

Persze, az esemény indulásakor még a női nemiszervekről sem volt pontos elképzelésünk, nem hogy a partizásról. Aztán mire elértük volna azt a kort, hogy ez érintsen minket, szép lassan csak nosztalgiázó, késő huszonévesek elmondásai alapján hallottunk a legendás Cinetripekről. Azóta újjáéledt a sorozat, de a film erre részre nem tért ki, mivel főleg a 2006-os interjúk és a korábbi bulik videóira alapult a film.

Kicsit fanyarú, egyben tanulságos, pont ettől eléggé magyaros alkotás született. Elhangzik a klasszikus sláger, hogy itthon mennyire képtelenek haladni a korral bürokratáink és politikusaink. Azzal a kevés exportálható kulturális értékünkkel sem tudnak mit kezdeni, amivel pár lelkes, alternatív fiatal öregbítette városunk hírnevét, hogy aztán sikerüket látva igazán magyaros módon gáncsoljanak el egy tehetséges próbálkozást puszta haszonszerzési vággyal és érthetetlen presztízs politikával.

Pedig igazán tanulságos az a rész, ahol arról beszélnek, hogyan is reformálhatta volna meg a Cinetrip a vergődő és az egyre jobban érdektelenségbe fulladó gyógyfürdős bizniszt. Persze, világjáró nyugdíjasok és random turisták még mindig el-el látogatnak mondjuk pont a Rudasba, de ez nem zárja ki egy teljesen más szubkultúra és korosztály bevezetését hazánk egyik húzóágnak szánt turisztikai egységébe.

Főleg ez a rész az érdekes, a szigetes mizériába nem tisztünk beleszólni, bár való igaz, hogy a Gerendaiék fémjelezte fesztiváldominancia egyre több független szervezőnél kezdi kiverni a biztosítékot, miközben a Volt-Sound-Sziget szentháromság egyre nagyobb lépésekkel halad az uniformizálódás felé, aminél kétségtelenül egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni az egyértelmű pénzszerzés lehetőségét.

Végezetül meg kell említeni magát a film tálalását. Nem tudom miért csak most készült el ez a videó, de üvölt róla az aktualitás hiánya. Pedig abszolút érdekes a téma, de szerintem a tervezett tévés illetve mozis vetítés ötlete szép elképzelés, de erre a film teljesen alkalmatlan. Minőségileg meglátszik az azóta eltelt öt év, aktualitása nincs, a hossza nem megfelelő és számtalan olyan technikai hiba jellemzi, ami után jogosan károghatna a jegyét kifizető néző illetve tévés programigazgató.

Ettől függetlenül kötelező néznivaló mindenkinek, aki picit többet akar tudni a buliszervezés hátteréről, pláne ha egy olyan unikumnak számító produkcióról van szó, mint a Cinetrip.